39. rész

BaekHyun szemszöge

Nagyon elegem van már abból, hogy állandóan megzavar minket valaki. Egy normális csókot nem válthatok vele, mert nem engedik. Most éppen a régi csapata, köztük az exével, aki éppen úgy néz rám, mint egy véres rongyra. Szorosan fogom Lien csípőjét, mivel ő már az enyém, ha tetszik nekik, ha nem.

            - Sziasztok! –köszön mosolyogva a barátnőm.

            - Meglep, hogy ti is itt vagytok. –néz rám meg Kaira a magas szőke.

            - Van valami problémátok ezzel? –lépett előre társam.

            - Dehogy, mi csak szeretnénk jól érezni magunkat. További jó estét. –mentek el, de Lay nem igen akart elmozdul, végül egy másik rángatta magával, de ő továbbra is csak gyilkos pillantással meredt rám. Nem messze leültek egy asztalhoz, de teljesen ránk láttak. Éreztem is, hogy figyelnek minket.

            - Ígérjétek meg, hogy nem fogtok balhézni ma! –zökkentett ki Lien és lépett kettőnk elé. Ujjával fenyegetően mutatott kettőnkre, mi pedig értetlenül bámultunk rá.

            - Ezt se mi kezdtük. –szólalt meg Kai.

            - Igen, de ne is folytassátok! Legyen egy nyugis esténk. –nézett ránk kérlelően.

            - Nem lesz semmi. –léptem felé, de ő úgy hátrált és még mindig szigorúan mutogatott kettőnkre.

            - Ígérjük. –mondtuk egyszerre, mire megkönnyebbülten elmosolyodott, majd újra magamhoz húztam. Ekkor ért oda hozzánk YoRin is.

            - Nem jöttök táncolni? –kérdezte hármunktól. Mind belementünk, így én Liennel vonultam be a tomboló tömegbe, Kai pedig YoRinnel. Nem is figyeltem rájuk, csak a velem táncoló szépségre koncentráltam. Átölelte a nyakamat, én a derekát karoltam át és olyan közel húztam magamhoz, ahogy csak tudtam. Testeink egymásnak feszültek, ágyékom az övének nyomódott és így mozogtunk a zenére. Egyszer oldalra pillantottam és láttam, ahogyan Kai és YoRin is elég rendesen összesimulnak. Elmosolyodtam a látványukon, majd arcomat Lien hajába fúrtam.

            - Nem jönnél ki velem egy kicsit? –súgtam neki, mire beleharapott az alsó ajkába. Tudtam a válaszát, így összekulcsoltam az ujjainkat és húzni kezdtem. Mikor elhaladtunk a másik páros mellett, Lien Kai füléhez hajolt, de mivel közel voltam ezért hallottam, hogy mit mond.

            - Hajrá! –kacsintott rá, majd eljöttünk. Szóval barátomnak bejön YoRin. Akkor nekik is jó éjszakájuk lesz.

Kimentünk a klub elé, ott pedig egy távolabbi helyre vittem. Ahogy messzebbre kerültünk, nekinyomtam törékeny testét a falnak és már is falni kezdtem hívogató ajkait. Nem illetődött meg, ujjaival hajamat markolta és szorított magához. Kezem le-fel járkált pőre hátán, amit nem takart az anyag.

            - Megőrülök ettől a ruhától. –mormogtam ajkaiba, majd visszatértem a csókhoz. Terpeszben álltam előtte, lábai az enyémek között voltak, így mikor megmozdult, combja ágyékomnak dörzsölődött, mire egy visszafogottabb nyögés bukott ki belőlem.

            - Te ténylegh beh vagy indulva. –kuncogott Lien.

            - Nem is tudod mennyire. –simítottam végig az arcán. Elvesztünk egymás szemeiben, annyira szép ez a lány. El sem hiszem, hogy itt van velem.

            - Szeretlek BaekHyun. –suttogta, de nem szakította meg a szemkontaktusunkat.

            - Én is szeretlek, nagyon. –csókoltam meg már sokkal lágyabban.

            - Menjünk vissza! –nézett a bejárat felé. Bólintottam és kéz a kézben, visszaballagtunk. A többiek az asztalnál ültek, így mi is csatlakoztunk. Rendeltünk egy újabb kört a hangulat pedig egyre jobb lett.

Kai szemszöge

            - Hajrá! –súgta nekem Lien, mire csak elmosolyodtam, majd visszafordultam YoRinhoz. Olyan dögös ez a lány, hogy nehéz kibírnom, nehogy letámadjam.

            - Nem jössz inni valamit? –hajolt a fülemhez. Megcsapott bódító illata, mire kezdtem ködösen látni. Bólintottam egyet és kihúztam a tömegből. Kikértünk két koktélt, leültünk és közben beszélgetésbe elegyedtünk.

            - Mióta tornázol? –kérdeztem kíváncsian. Azt tudom, hogy egy évvel fiatalabb, mint én, ami tökéletes, mivel szeretem a fiatalabb lányokat. 

            - Öt évesen kezdtem. Mindig is ebbe az iskolába szerettem volna járni, így mikor felvettek az egy álom volt. –mesélte boldogan. Láttam rajta, hogy álmodozva beszél erről, ami tetszett. Minden téma szóba került. Kérdezett az egyetemről, elmondtam neki, hogy szeretek táncolni. Könnyen szót értettünk egymással. Visszamentünk a parkettra és már egyből magamhoz húztam. Egyszerre mozogtunk a ritmusra, több mozdulatnál hozzám simult. Kezdtem elveszteni az önkontrollomat, majd mikor keze a tarkómra tévedt és gyengéden végig simított rajta, azzal megadta az utolsó löketet. Megragadtam a derekát és határozottan rátapadtam ajkaira. Először meglepődött, de hamar viszonozta a csókomat. Ujjait sötét szálaim közé vezette és tüzesen faltam párnáit. Nyelveink szinte egymásba gabalyodtak. Nem tudom miért, de annyira jól esett ez a csók. És YoRin is bejön, lehet ebből lesz még valami. Ő húzódott el először, majd szemeimbe nézett. Megsimogattam az arcát, majd elmosolyodtam, amit aranyosan viszonzott is.

            - N-nem kéne visszamenni? –nézett az emelet felé.

            - Menjünk. –bólintottam, megfogtam a kezét és visszaballagtunk a többiekhez. Ott YoRin meg Lien valami beszélgetésbe kezdtek, de nem hiszem, hogy elmondaná a csókunkat. Igazából mindegy, mert tőlem úgyis meg fogja tudni.

Lien szemszöge

Teltek az órák, míg elértünk az utolsó tizenöt perchez. Most jöttünk vissza egy táncolásból, mind felmentünk, hogy együtt legyünk a különleges időpontnál. Előre megrendeltük a pezsgőket és ott nevetgéltünk, amíg meg nem hallottuk a tömeg ordító hangját. Elkezdődött a visszaszámlálás. Mind csatlakoztunk a kórushoz, mikor megéreztem Baekie erős kezeit magamon. Mosolyogva néztük egymást, miközben a számokat mondogattuk.

            - 3…2…1!! –harsogták és a következő pillanatban hatalmas tapsvihar, éljenzés és öröm sugárzott az emberekből. Mindenki megölelte a másikat és boldog újévet kívántunk egymásnak, majd koccintottunk egyet.

            - Boldog újévet édes. –húzott magához Baek.

            - Boldog újévet. –csókoltam meg a konfetti esőben. Rövid, de szenvedélyes nyelvcsatánk tökéletesen illett ide.

            - Meg volt az újév első csókja! –ordibálta ChanYeol, mire együtt nevetni kezdtünk. Mindenki folytatta a bulit, mi is egyre vadabbak lettünk az alkohol mennyiség hatására. Pár percre elszakadtam tőlük, hogy a bátyámmal is beszélhessek. Meg is találtam őket az asztaluknál.

            - Hát Boldog újévet mindenkinek! –mentem hozzájuk, mire Tao megölelt, majd utána szépen mindenki.

            - Reméljük tényleg boldog lesz. –szólalt meg Kris.

            - Mi az első célod? –kérdezte tőlem Chen.

            - Hogy sikerüljön a selejtező. –válaszoltam egy kis gondolkozás után.

            - Menni fog. –húzott magához Luhan. Beszélgettünk még egy kicsit, velük is koccintottam, ezután viszont megkerestem a fiúkat. Mire visszaértem már nagyon jó kedvükben álltak. Nevettek mindenen, hülyéskedtek, egy szóval vicces látvány volt. Én sem voltam teljesen józan, de jobban álltam, mint ők.

            - Itt van a szerelmem. –ordította BaekHyun és magához rántott.

            - Jól vagy? –nevettem rajta.

            - Tökéletesen, mert veled lehetek. –motyogta, majd ajkaimra tapadt. Nagy erőfeszítésbe telt mire lehámoztam magamról.

            - Ezt majd otthon. –próbáltam nyugtatgatni, ami láthatólag sikerült. Mind lementünk és táncolni kezdtünk, Kain és ChanYeolon megállás nélkül nevettem.

Valamikor hajnali fél öt lehetett, mikor nehezen, de elindultunk haza. Nem messze laktunk a helytől, így sétáltunk. Az utcákon konfetti és szerpentin hegyek. Csak hazafelé tartó fiatalokat lehetett látni. Még sötét volt, de ez nem zavart meg minket. Hangosan énekelve csörtettünk végig az utakon. Channie és Baekkel hárman karoltuk egymást, előttünk Kai és YoRin szintén egymást átölelve mendegéltek. Alig vártam, hogy levehessem a magas sarkúmat, bár igazából nem fogtam fel mi történik velem. Nevettem mindenen, mintha egy teljesen másik világba csöppentem volna. Mindenesetre remekül éreztem magam.

Ki tudja hogyan, de eltaláltunk a lakásunkig. Mind beestünk az ajtón, majd Sehun elnyúlt a kanapén. Ő nem tudott tovább menni és rögtön el is aludt. Mindenki felszívódott a saját szobájában. Nehezen, dülöngélve eljutottunk az én saját kuckómig.

Baekie szerintem világáról nem tudott, de nekem is erősen kellett koncentrálnom, hogy egyenesen tudjak menni, ami egyáltalán nem jött össze.

Valamit matattam az asztalomnál, éppen a ruhámat akartam leszedni magamról, mikor hozzám simultak hátulról és Baek már a nyakamat harapdálta. Csapzott állapotom miatt, mintha erősebben éreztem volna minden ingert, ezért hangosan felsóhajtottam. A következő pillanatban már az ágyamon feküdtem, BaekHyun felettem felső nélkül és én is már csak egy fehérneműben voltam alatta. Erőszakosan marcangolta ajkaimat, aztán visszatért a nyakamra. Erősen szívta, majd egyszer csak abbamaradt az érzés. Baek teljesen kidőlt és elterült rajtam. Nekem sem kellett sok és már mélyen az álmokban jártam.